A Balti-tenger kicsi és részenként zárt tengeri terület. A keskeny és sekély dán tengerszorosok jelentik az egyedüli kapcsolatot az Északi-tengerrel és az Atlanti-óceánnal, így a víz cserélődése a Balti-tengeri medencében meglehetősen lassan történik.
Az ipari víz előállításához felszíni- és talajvizet használnak. A talajvíz minősége általában jobb a felszínihez képest és ennek a részét folyamatosan növelik is. Ebben a pillanatban az osztott víz 60 %-a talajvíz.
A talajvíz olyan víz, amely kitölti az üres tereket a talajban. A talajvíz akkor keletkezik, amikor az eső- vagy a felszíni víz beszívódik a földrétegekbe vagy a szikla alapú rétegekbe áramlik. A talajvízkészlet tavasszal az elolvadó hóból, ősszel pedig az esőzésekből táplálkozik.
Az utóbbi időkben, nemzetközi viszonylatban Finnországot tartják a világ legjobbjának a vizek védelme és gondozása területén. Helytálló-e ez a kijelentés?
Finnországban hatalmas vízfelülettel rendelkezik: 187888 tó, valamint 25000 kilométernyi folyó. Az ország majdnem tizedrészét víztakaró borítja, továbbá két égtájból tenger szegélyezi. A szigeteket is beleszámítva ez 46000 kilométer hosszúságú partvonalat képez.
A felszíni- és talajvizek használatának és gondozásának célja gazdaságosan és biztonságosan kihasználni a víz adta lehetőségeket szem előtt tartva a természet értékeit.
