Robbanásveszélyes terek új besorolása

A robbanásveszélyes munkahelyek, az azoknál használt gépek, berendezések meghatározására 2003. július 1.-én új előírások léptek életbe.

A direktíva célja, hogy az EU országaiban egységes legyen az említett munkaterek besorolása, osztályozása, védettsége és javuljon a termelés, illetve az ott dolgozók biztonsága, egészségük védelme. A régi, használatban lévő berendezéseket az új előírásoknak megfelelően kell átalakítani, vagy dokumentálni megfelelőségüket, ennek határideje 2006. július 1, de az EU tagországokban már most is csak az ATEX-nek megfelelő új berendezések telepíthetőek.

Az uniós jogharmonizáció miatt már 2003. július 1.-től Magyarországon is csak ATEX bizonylattal lehetett robbanásveszélyes térben üzemeltetni kívánt berendezést forgalomba hozni. (8/2002 Kormányrendelet). A már üzembe helyezett eszközökhöz nem kell új bizonylatot beszerezni. A 31/2003 GKM rendelet szerint az Európai Uniós akkreditált vizsgálóállomások által kiadott ATEX bizonylatok magyar elfogadásának legelső dátuma Magyarország EU csatlakozásának napja volt (2004. május 1.)

Linkek:

http://www.pid.hu/oskola/atexsuli1

http://www.pid.hu/oskola/atexsuli2

http://www.pid.hu/oskola/atexsuli3

A 94/9/EC direktíva követi az “Új megközelítés” elvét, így célja a termékek szabad mozgásának lehetővé tétele a Közösségen belül. A jelenlegi biztonsági követelményeket harmonizálták kockázatfüggő megközelítésben. A direktíva további célja a potenciálisan robbanásveszélyes levegővel közvetlenül vagy közvetve összefüggésben gyártott termékekkel kapcsolatos kockázatok megszüntetése, vagy legalább minimalizálása. Ez azt jelenti, hogy a robbanásveszélyes légtér előfordulásának valószínűségét nem csak egyszer, és csupán statisztikai szempontok alapján kell figyelembe venni, hanem a rendszer működés során történő előfordulással is számolni kell.

Robbanásveszélyes légtér a 94/9/EC direktíva szempontjából az a keverék, amely a következőket tartalmazza:

  • I. éghető anyagok gáz, gőz, pára vagy por formában
  • II. levegő
  • III. légköri viszonyoknak megfelelően
  • IV. amelyben begyulladás után, az égés elterjed az el nem égett anyagban.

A robbanásveszélyes porok elsősorban szerves anyagokból, néha fémekből származhatnak. Az a légtér, amelyben robbanás történhet a helyi és/vagy működési körülmények között, potenciális robbanásveszélyes légtér. A 94/4/EC direktíva vonatkozik berendezésekre, védelmi rendszerekre, különböző rendszerelemekre, biztonsági, ellenőrző, szabályozó vezérlésekre.

Termelési folyamatokhoz kapcsolódó problémamegoldás

Számos termelőüzem munkája során keletkezik olyan por, amely bizonyos koncentrációban berobbanhat. A termelés során keletkezett poros levegőt el kell távolítani az üzemből. A légszűrőnél a por koncentrációja megnő, s fokozódik a robbanásveszély.

A finn EKOMANS mérnöki iroda vállalja a helyi felmérés után ATEX direktívák szerinti módosítás és új berendezés megtervezését, telepítését, kulcsrakészen is.

A kimenő levegő porleválasztását akár utólag is megoldhatjuk. Cél, a berendezés élettartamát (az egész élettartam karbantartási, energiafelhasználási és üzemeltetési költségeit) tekintve a legolcsóbb, legmegfelelőbb rendszer telepítése.

Az ATEX direktíva alkalmazási területe közé tartozik az élelmiszeripar, a vegyipar, a fémipar, az öntödék, a malmok, a gumi-és fafeldolgozók, a bútorgyárak, és minden ipari tevékenységet folytató üzem, ahol a munka porral jár. Ez nem csak a termelési folyamatot érinti, hanem az árucsomagolást, rakodást, tárolást is.

EKOMANS: Robbanó porok leválasztása

Porrobbanáshoz három dolog szükséges

A pornak robbanásveszélyesnek kell lennie, elegendő oxigénre van szükség, valamint hőenergia szükséges a por felhevítéséhez.

Gyakorlati példa

Tejpor esetén a tejpor minimális mennyisége 15 g/m3, a robbanás maximális sebessége 130 barm/s, és a robbanás maximális nyomása 10,1 bar.

A szűrődobba nyomáscsökkentő panelt kell felszerelni. Annak ellenére, hogy a robbanási energia nagy része a hasadó panelen halad keresztül, a megmaradó nyomás eléri az 1,2-2 bar nyomást. Az egész szerkezetet ennek a nyomásnak az elviselésére kell tervezni.

A szűrőelemek nem okozhatnak elektromos szikraképződést, és szilárd beépítésűeknek kell lenniük. A gyártónak a tervezés során figyelembe kell vennie, hogy a szűrődob nem a robbanó por tárolóhelye; ehhez megfelelő csigával, forgócellákkal el kell távolítani a port a szűrőből.

A bejövő és kimenő vezetéket szilárdan kell rögzíteni, úgy, hogy ugyanakkora nyomásnak ellenálljon, mint a szűrődob. Mindezen folyamatok után az ATEX elfogadása és a dolgozók betanítása szükséges. Mindez ma már Magyarországon is elérhető.