Cikkek

 

Polgári védelem

Polgári védelem

Az óvóhelyek szerepe a finn védelmi rendszerben

 

Erdők

A finn erdők

Milyen az öröklött erdő?

 

Vizek

A Balti-tenger

Ivóvíz és kutak

Talajvíz

Vízvédelem

Felszíni vizek

A víztartalékok használata

 

 

Polgári védelem

Finnországban 3,3 millió ember számára van óvóhely. Ezek az óvóhelyek lakóházakban és más épületekben vannak. Az óvóhelyek 40 százaléka a munkahelyekkel, 60 százaléka pedig a lakásokkal áll összeköttetésben. Az általános óvóhelyeken 110 000 menedék található. Vidéken és családi házakban általában nincsenek óvóhelyek. Normális esetben az óvóhelyeket valamint az óvóhelyi eszközöket, készülékeket más működésben is lehet használni. Uszodák, parkolóházak és tornatermek is működhetnek óvóhelyként.

(--> a teljes cikk )

 

Az óvóhelyek szerepe a finn védelmi rendszerben

Finnország Belügyminisztériumának Védelmi Osztálya a második világháborús tapasztalatok alapján döntött óvóhelyek építése mellett. A második világháború idején Helsinkiben nem voltak óvóhelyek, de az emberek a pincékben homokzsákokkal erősített tereket alakítottak ki. A Védelmi Osztály veszteség analízist készített, s ez megerősített, hogy az óvóhelyek jelentősen csökkentik a civilek polgárság veszteségét.

(--> a teljes cikk )

Erdők

A finn erdők

Finnország a világ egyik legerdősebb országa, az ország területének 70%-át erdők borítják. Az állat- és növényvilág több mint fele erdei faj. Az erdei élővilág az elmúlt 50 év alatt az erőszakos erdőgazdálkodás áldozata lett, így manapság majd 700 eredetileg erdei fajt nyilvánítottak veszélyeztetettnek az erdőgazdálkodás miatt.

(--> a teljes cikk )

Milyen az öröklött erdő?

Az erdőtulajdonos az erdejéből kijelölhet egy területet, melyet megőriz a természetes állapotában, és családtagjaira örökít tovább.
Minden erdőtulajdonos alapíthat öröklött erdőt. A családi erdők jelentősége abban rejlik, hogy Finnországban rendkívül sok magánszemély rendelkezik saját erdővel.

(--> a teljes cikk )

Vizek

A Balti-tenger

A Balti-tenger kicsi és részenként zárt tengeri terület. A keskeny és sekély dán tengerszorosok jelentik az egyedüli kapcsolatot az Északi-tengerrel és az Atlanti-óceánnal, így a víz cserélődése a Balti-tengeri medencében meglehetősen lassan történik. A víz teljes kicserélődése a becslések szerint körülbelül 30 évig tart.

(--> a teljes cikk )

Ivóvíz és kutak

Az ipari víz előállításához felszíni- és talajvizet használnak. A talajvíz minősége általában jobb a felszínihez képest és ennek a részét folyamatosan növelik is. Ebben a pillanatban az osztott víz 60 %-a talajvíz.

(--> a teljes cikk )

Talajvíz

A talajvíz olyan víz, amely kitölti az üres tereket a talajban. A talajvíz akkor keletkezik, amikor az eső- vagy a felszíni víz beszívódik a földrétegekbe vagy a szikla alapú rétegekbe áramlik. A talajvízkészlet tavasszal az elolvadó hóból, ősszel pedig az esőzésekből táplálkozik.

(--> a teljes cikk )

 

Vízvédelem

 

Az utóbbi időkben, nemzetközi viszonylatban Finnországot tartják a világ legjobbjának a vizek védelme és gondozása területén.

Helytálló-e ez a kijelentés?

(--> a teljes cikk )

Felszíni vizek

Finnországban hatalmas vízfelülettel rendelkezik: 187888 tó, valamint 25000 kilométernyi folyó. Az ország majdnem tizedrészét víztakaró borítja, továbbá két égtájból tenger szegélyezi. A szigeteket is beleszámítva ez 46000 kilométer hosszúságú partvonalat képez.

(--> a teljes cikk )

A víztartalékok használata

A felszíni- és talajvizek használatának és gondozásának célja gazdaságosan és biztonságosan kihasználni a víz adta lehetőségeket szem előtt tartva a természet értékeit. Mivel az élet, a mezőgazdaság és az ipar a vizek mellé összpontosulnak, az ember működését kíséri a víztartalékok fenyegetettsége. Például a szennyvizek által gyorsabban elhasználódnak a vizek és a földnek az alkotóelemei, valamint a káros anyagok is hatalmas kockázatot jelentenek a talajvízre. Másrészt a víz is okozhat fennakadásokat az ember életében, gondoljunk csak a házakat, mezőgazdaságot és parti területeket leromboló árvizekre.