Felszíni vizek

  • Sok felület de kevés víz
  • A sekély tavak könnyebben szennyeződnek
  • A megterhelés csökkent ugyan, de még mindig nem elég
Sok felület, de kevés víz

Finnországban hatalmas vízfelülettel rendelkezik: 187888 tó, valamint 25000 kilométernyi folyó. Az ország majdnem tizedrészét víztakaró borítja, továbbá két égtájból tenger szegélyezi. A szigeteket is beleszámítva ez 46000 kilométer hosszúságú partvonalat képez.

Bár a vízfelület sok, a víz mégis kevés. A finnországi tavak vízmennyisége összesen csak 235 köbkilométer. A világ leghosszabb folyójában, az Amazonasban két hét alatt folyik le ennyi. A finnországi vizek sekélyek, mivel a jégtakaró teljesen egyenletesre koptatta a sziklás felszínt.

A sekély tavak könnyebben szennyeződnek

A sekélységéből következik, hogy a vizek jobban ki vannak téve a szennyeződés veszélyének. Ha kevés a víz, akkor már egészen kis mennyiségű káros anyag elegendő ahhoz, hogy a víz ökonómiai rendszerét döntően befolyásolja. A belvizeken keresztül a szennyező anyagok a tengerbe is jutnak. A finnországi vizek legnagyobb része a Balti-tengerbe folyik, csak néhány északabbra (Lappföld) lévő víz ömlik máshova: a Barents-tengerbe és a Fehér-tengerbe. A Balti-tenger is sekély, ennélfogva könnyen szennyeződhet, ráadásul a Balti-tenger megterhelése kivételesen nagy és a finneken kívül további 80 millió ember él a Balti-tenger térségében.

Csökkenő - de nem elégséges - megterhelés

A káros anyagok bejutása a felszíni vizekbe jelentősen csökkent az elmúlt években Finnországban. Mindazonáltal sok tó helyzete és kiváltképp a Balti-tenger további javításra szorul. A fő probléma a szórványos megterhelés, mely algásodáshoz vezet. A Balti-tenger esetében különösen fontos a nemzetközi együttműködés, mivel a terhelés legnagyobb része más területekről származik. Jelentős kockázatot jelent a Balti-tengerre nézve a folyamatos olaj- és vegyszerszállítás.